Január 1.

Ho-ho-hó 2016. január elseje van! Boldog Új Évet Kívánok minden jó gyereknek! Végre ez a nap is elérkezett, elő az idei naptárral! Sok dolgom lesz ebben az évben is! Már ugrasztottam is a kedvenc manómat, hogy hozzon szép, új, tiszta lapokat, amelyre a gyerekekről készített feljegyzéseimet írom. Az utóbbi időben olyan sok lett a (jó) gyerek, hogy pótlapokat kell befűznöm a Nagykönyvembe, mert én ragaszkodom a hagyományokhoz: minden gyerekről napra kész információkat kell írnom. Mikulásné asszony is csak pörlekedik velem, régóta mondja már, hogy tároljam digitálisan az adatokat. Mit csináljak, amikor én annyira ragaszkodom a hagyományokhoz és a Nagykönyvemhez? Egyébként szeretem a technikai kütyüket, a manók ha megkapják az apanázsukat, mindig ilyen újdonságokra költik, aztán egész nap csak azt bámulják és nyomogatják, meg egymást fényképezik örökké. Rólam is naponta készítenek fotókat, különböző élethelyzetekben, majd vigyorogva megmutatják nekem és közlik, hogy olyan jó kép lett, feltöltik a Szantabukra. Ej, ezek a manók! Csak nehogy bajt csináljanak, sokszor annyira aggódom értük!

A hagyományokhoz illően: finom lencsefőzeléket ettünk ma ebédre, Mikulásné még füstölt oldalast is tett a tányéromra. Ebéd után aztán szunyókáltam egy kicsit. Még szerencse, hogy már reggel megcsináltam az adminisztrációt, így délután Gyalogmanóval egy izgalmas és hosszúra nyúlt sakkpartit játszottunk. Már beesteledett, mire észbekaptam, hogy még nem is köszöntöttem az állatokat újév alkalmából. Egy üveg italt és sok-sok sárgarépát vittem ki az istállóba. Már nagyon vártak a barátaim. Mindenkit egyesével megsimogattam és jókívánságaimmal köszöntöttem. Nagyon hálásak voltak a rénszarvasok is és a kis nyuszik is a friss sárgarépáért, a madaraknak pedig tettem az etetőbe egy marék naprafogómagot. Mire megittam a zúzmókoktélt, Mikulásné már vacsorára invitált. Ejnye, hiszen megfogadtam, hogy az idén egy kicsit fogyózom! Nem is vagyok éhes igazából. De hogy mondjam ezt meg az asszonykámnak, aki terített asztallal és széles mosollyal várt odabent a házban.

Tovább a blogra »